A Széchenyi bálról

Az első Széchenyi Lakoma

szechenyi-istvanGróf Széchenyi István, akit Kossuth 1840-ben Pest vármegye közgyűlésén a legnagyobb magyarnak nevezett, 1860-ban halt meg. Emlékére négy év elteltével, 1864. február 1-én rendezte meg az általa alapított Pesti Nemzeti Casino egyesülete az első Széchenyi Lakomát, szónokának, báró Wenckheim Bélának szavai¬val élve: “Széchenyinek azon világos óhajtásával, hogy évenkint a magyar haza legnemesebb borával emlékére üríttessék ki.”.

Az első Széchenyi Lakomával vette kezdetét az a közel másfél évszázadon átívelő, esztendőnként, farsangkor megtartott vigalom, amely a háborús évek és a szocializmus korszakának kivételével lehetőséget adott a polgári értékek magyarországi megteremtésében egyedülálló szerepet játszó Széchenyire való emlékezésre.

A Lakomát a század elején felváltotta a Széchenyi-bál, amely a pesti farsang legelőkelőbb és legnagyobb báljaként először 1907. január 30-án, a Royal Szálloda híres termeiben várta vendégeit. Szervezője az Országos Széchenyi Szövetség, amelynek utódszervezetei azóta is feladatuknak tekintik e nagy hagyománnyal rendelkező bál megrendezését.

A bálok fényét és rangját a szervezőbizottságot és védnökségét alkotó neves arisztokraták, vezető politikusok tevékeny részvétele és az előkelő vendégsereg adták. Az elegáns helyszínek és a tradicionális báli program mellett minden évben valami jellegzetességgel tették változatossá, különlegessé az eseményt. A kezdeti időkben például biedermeier stílusban, Ezeregyéjszaka jegyében pompáztak az öltözékek és a kiegészítők, vagy éppen „Ibolya-bál”-nak hirdették meg a mulatságot. A bál igazi eseményszámba ment, részt venni rajta megtiszteltetés és egyben kötelesség is volt, időpontját az előkelő társaság számon tartotta, várta. A harmincas években több alkalommal akkora volt az érdeklődés, hogy csak két társasági tag ajánlásával lehetett belépőhöz jutni.

A világháborús évek 1942-ben megálljt parancsoltak a vigasságoknak, de a hosszú, kényszerű szünet után a XX. század vége felé felébredt Csipkerózsika-álmából a Széchenyi-bál. 1989-ben a Gellért Szálló patinás termei és a fürdő nagycsarnoka biztosított elegáns helyszínt a modern kor első Széchenyi-báljának, amelyet azóta tizennyolc követett. A bál, a résztvevők szórakozásán és a névadóra való emlékezésen túl, minden évben meghatározott cél szolgálatában áll. Ilyen volt például a gellérthegyi Sziklakápolna újranyitásának segítése, a Kárpát medencében felállítandó vagy felújítandó Széchenyi emlékhelyek költségeihez hozzájárulás, felajánlások könyvek kiadásához. A vendégek köre is a megváltozott korhoz igazodó; neves közéleti személyiségek, művészek, értelmiségiek, gazdasági életünk vezető szereplői alkotják a bál törzsközönségét.

A bál 2015-ben – a feledhetetlen Gellért Szálloda után – visszatért a gyönyörűen újjáépített Pesti Vigadóba, mely a teljes II. emeleten ad otthont a bálnak a Diszteremmel és a Dunai Panoráma Folyosóval. A program is hű a hagyományokhoz, színpompás nyitótánc, vacsora a Díszteremben népszerű klasszikus zenével. A vacsora ételsora minden évben különleges és nagy gonddal összeállított.

A Bál rendezője a Széchenyi Társaság tagjainak és elnökségének önként vállalt feladata koordinálni, elősegíteni azokat a rendezvényeket, amelyek során a Széchenyi ismeretek tovább terjedhetnek. Széchenyi István munkássága, gondolatai legyenek mindennapi életünk fontos döntéseinek iránytűi.

 

szechenyi-bal-regen